Nyugdíj

Elgondolkozott már azon, hogy…
  • jelenleg közel 3 millió nyugdíjas nyugdíját 3,4 millió járulékfizető termeli meg, és ez az arány évről évre romlik? 
  • a kb. 3,4 millió járulékfizető közel fele minimálbérre van bejelentve? (nyugdíjuk várhatóan 40-45.000 Ft lesz mai értékben mérve) 
  • ahhoz, hogy valaki jogosult legyen öregségi nyugdíjra, a korhatár elérése mellett legalább 20 év szolgálati idő szükséges? 
  • az esetlegesen be nem vallott jövedelem után nem képződik nyugdíj
  • a Ratkó-korszakban születettek közül félmilliónyian csak nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak? 
  • a nyugdíjminimum összege jelenleg alig 30 000 Ft? 
   Hallottunk mostanában svéd modellről, német modellről, és összességében elég komoly a bizonytalanság ezen a fronton. Nem is csoda, hiszen bárhogyan is alakul az állami nyugdíj, egy gond mindig is lesz vele. Mégpedig az, hogy hosszú távon nem tervezhető. Kormányok jönnek-mennek, és mindig vannak kisebb-nagyobb változtatások a nyugdíjrendszeren. De nézzünk kicsit a színfalak mögé, hogy mi az a tendencia, ami egyre nagyobb bajba sodorja a jelenlegi és a felkészületlen leendő nyugdíjasokat.


(klikk a képre az eredeti mérethez)

    A legnagyobb probléma a társadalom elöregedése, mely nem csak ránk magyarokra, hanem egész nyugat európára jellemző. Nálunk annyival nehezebb a helyzet, hogy a problémák 2 nagy hullámban fognak jelentkezni, mégpedig a "Ratkó korszak"-ban és a GYES/GYED bevezetésekor születettek ( középső diagram 2 kiugró csúcs) nyugdíjba vonulásakor. Tehát az első hullámban a 2013-2020 közt , a másodikban pedig 2035-2045 közt (mai 30as korosztály!) fog "borulni a bili".

(klikk a képre az eredeti mérethez)
  • Azok, akik arra építenek, hogy tíz év múlva tisztes nyugdíjat kapnak, súlyosan tévednek. 
  • Azok, akik arra építenek, hogy az állam majd megoldja a problémáikat, még nagyobbat tévednek. 
  • Azok, akik azt hiszik, hogy a fenti állítások majd attól függnek, hogy milyen színű kormány lesz hatalmon, sajnos húsz év alatt semmit nem tanultak. 
   

Véleményem szerint valahogy így fest most a magyar nyugdíjrendszer. Valódi reformokra van szükség, és nyugati mintára eszünkbe kell vésni az öngondoskodás fontosságát. Vegyük sorra az egyes pilléreket.

(klikk a képre az eredeti mérethez)

  •    A TB nyugdíj (állami nyugdíj) az előző bejegyzésben látott korfa miatt egy időzített bomba. Éveken keresztül hitelből fizették ki a decemberi, sőt már a novemberi nyugdíj egy részét is. Mivel ez egyenes út a csőd felé, a kormány úgy döntött ezentúl csak annyi nyugdíjat fog kifizetni, amennyi járulék befolyik a kasszába. Igen ez alatt csökkenő értékű nyugdíjakat (vagy növekvő járulékterheket) kell érteni.
  • NYESZ – azaz Nyugdíj Előtakarékossági Számla nyitására lehetőségünk van, ráadásul befizetéseink 20%-a, az SZJA-ból visszaigényelhető. Az adó támogatás összege azonban nem haladhatja meg az évi 130 ezer forintot. Számlára való befizetések rugalmasan eszközölhetőek, és maga a megtakarítás 10.év után kamatadó mentes. Első hozzáférését jellemzően nyugdíjas korban ajánljuk. Illetékkel örökölhető.
  • TBSZ – A Tartós Befektetési Számla megtakarítási forma 2010-ben került bevezetésre. A számlán kisebb- nagyobb összegek elhelyezésére kizárólag az 1.évben van mód, melyhez először a 3. évben férhetünk hozzá, de csak az 5. évben válik kamatadó mentessé. Illetékkel örökölhető.
  • Önkéntes nyugdíjpénztár – Díjfizetését a munkáltató is átvállalhatja, kérhető béren kívüli juttatás formájában is. 20%-os SZJA adókedvezmény igénybe vételére jogosít. Ideális esetben a pénztárban lévő megtakarítás nyugdíjba vonulás után válik hozzáférhetővé. Illetékmentesen örökölhető.
  • Befektetéssel kombinált életbiztosítás – rugalmasan, az aktuális élethelyzethez alkalmazkodó megtakarítás, mely életbiztosítási védelmet nyújt. Folyamatos díjfizetés szükséges, és kérhető a hívidíj emelése, indexálása is. A megtakarítás egy részéhez már a 3. évben hozzáférhetünk, de a 10. év után válik kamatadó mentessé. Illetékmentesen örökölhető.


  Vagy?  

   Akadnak különféle kalkulátorok az interneten, amelyek azt a hamis illúziót keltik, mintha valóban kalkulálható lenne a nyugdíj összege előre, és összehasonlítható lenne az állami, a magán, és a vegyes rendszer által kínált összeg. Sajnos ez egyáltalán nem így van. A demográfiai adatok miatt egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív embernek eltartania, a kormány csak az ő befizetéseikből akarja fizetni a nyugdíjat, így az állami rendszerben nem kalkulálható előre a nyugdíj összege.

   
(klikk a képre az eredeti mérethez)
   A pirossal jelölt országokban a legnagyobb a reformnyomás, a zölddel jelöltekben a leginkább fenntartható a nyugdíjrendszer.

   Ami egyedül kalkulálható az az öngondoskodás. Miért is? Mert a befizetéseket ugyanis külön, ún. egyéni számlán tartjuk nyilván. Így a nyugdíjra egykor jogosult befizető mindig pontosan tudhatja, hogy mekkora összeget halmozott már fel. (látja a pénzét, tudja mennyi van, és az megvan!!!) Ennek a befizetett és összegyűjtött tőkének a nyugdíjba vonulás pillanatában a mindenkori hozama alapján (örökjáradék) alakul ki a tulajdonos várható nyugdíja.

 Öngondoskodás: Hogyan csináljam? 

   Először is meg kell tanulnunk hosszú távon gondolkodni! Sajnos a hazai pénzügyi kultúra éppen a rövid távú befektetéseket ösztönzi. Azért tudnak óriási profitot termelni a bankok, mert az ügyfél pénzét fillérekért (kamat) használhatják.
   Egy biztosító ezzel szemben ha úgy tetszik sikerdíjért dolgoztatja befektetésünk-megtakarításunk. Ezt azért merem így kijelenteni, mert ha megnézzük Unit Linked életbiztosításunkat, a költségek nagy része %-ban van meghatározva. Ebből pedig következik, hogy minél ügyesebben forgatja a tőkét a biztosító, %-os arányban annál több pénz üti az ő markát is.

   A jövőről (nyugdíjas évekről) való gondoskodás áldozatokat kíván meg a jelenben. Azaz egy szebb, biztosabb jövő a mai fogyasztásainkról való részleges lemondással jár. Minél távolabbi célról legyen szó, annál gyengébb támogatást kap az adott cél az érzelmeinktől. Ilyenkor kell belépnie az értelemnek!

  1. A nyugdíj tervezésekor az első feladat a nyugdíj összegének definiálása, vagyis mekkora havi nyugdíjat szeretne elérni? Az egyszerűség kedvéért számoljunk 100.000 Ft/hó független nyugdíjjal.
  2. A második kérdés, hogy mekkora tőkét kell ahhoz összegyűjteni, hogy biztonságosan kitermelje a 100.000 Ft/hó (1.200.000 Ft/év) nyugdíjat? Biztonságos 4%-os reálhozamot feltételezve ez az összeg 1.200.000/0,04 = 30.000.000 Ft. 
  3. Hogyan tud összegyűjteni 30 milliót? Itt jön képbe a hosszú táv. Minél hosszabb távon gondolkodom, annál kevésbé fáj ma a jövőről való gondoskodás.
10 év alatt – elég nehéz lesz
Havi megtakarítási igény: 146.500 Ft


(klikk a képre az eredeti mérethez)

20 év alatt – kezd emészthetővé válni
Havi megtakarítási igény: 39.000 Ft


(klikk a képre az eredeti mérethez)

30 év alatt – simán megy
Havi megtakarítási igény: 13.000 Ft

(klikk a képre az eredeti mérethez)

   Ez a módszer (örökjáradék) azt feltételezi, hogy a nyugdíjas korunkra összegyűjtött tőkét nem éljük fel, csak annak hozamaiból fizetünk magunknak járadékot. A tőke örökölhető, az összegyűjtött pénzmaghoz nem nyúlunk.

   Egy másik módszer, amikor az összegyűjtött tőkét és annak hozamait is elköltjük nyugdíjas éveinkben. Ekkor kevesebb pénz is elég a nyugdíjhoz. 

Számítás: havi nyugdíj összege x 150 
Példánkban ez: 100.000 Ft x 150 = 15.000.000 Ft