Nyugdíjhelyzet 2011 - 2.rész

Nézzük hogy áll a szénánk nyugdíj fronton, és mik a kilátások a jövőre nézve.

(klikk a képre az eredeti mérethez)

   A TB nyugdíj (állami nyugdíj) az előző bejegyzésben látott korfa miatt egy időzített bomba. Éveken keresztül hitelből fizették ki a decemberi, sőt már a novemberi nyugdíj egy részét is. Mivel ez egyenes út a csőd felé, a kormány úgy döntött ezentúl csak annyi nyugdíjat fog kifizetni, amennyi járulék befolyik a kasszába. Igen ez alatt csökkenő értékű nyugdíjakat (vagy növekvő járulékterheket) kell érteni.

   A magánnyugdíj-pénztár mint olyan, a tagok 97%-ának megszűnt létezni. A maradék 3% (102 ezer ember) számára továbbra is előny, hogy pénztári vagyona örökölhető, valódi egyéni számlán van nyilvántartva, és 20-25 év távlatában is komoly nyugdíjalapot lehet összerakni a 10% tagdíjból is.

   Az önkéntes nyugdíjpénztár jó megoldás azoknak, akik havonta csak pár ezer Ft-ot tudnak megtakarítani nyugdíjcélra. Az egyéni tagdíjbefizetésre 20% adókedvezmény vehető igénybe, amelynek mértéke éves szinten 100 000Ft lehet (a 2020. előtt nyugdíjba vonulók esetében 130 000Ft/év). A visszaigényelt adókedvezmény pedig nyugdíjszámláján 100%-ban jóváírásra kerül. A megtakarítását válaszható portfóliós rendszerben helyezheti el. A hozamot 10 év, a tőkét 20 év után Itt jegyezném meg, hogy a MNYP-ból visszaigényelt reálhozamot (és tagi befizetéseket) érdemes rögtön egy önkéntes pénztárba fektetni.

   A Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében szintén 20% adókedvezmény vehető igénybe a befizetései után, amelynek mértéke éves szinten 100 000Ft lehet (a 2020. előtt nyugdíjba vonulók esetében 130 000Ft/év). Előnye az ÖNYP-hoz képest, hogy több befektetési alap érhető el, viszont megtakarítását csak nyugdíjba vonuláskor veheti fel.

   Az öngondoskodás véleményem szerint a legbiztosabb, és leginkább testre szabhatóbb megoldásokat tartalmazza. Nyugaton ezt már régóta tudják az emberek, csak nálunk nem "divat" egyenlőre. Ugyanis a német nyugdíjas azért tud lakóbuszt venni és körülutazni a földet, mert munkába állása óta nettó bevételének 10-15-20%-át megtakarítja. Ezt a tőkét kizárólag nyugdíjra teszi félre, és nem ehhez nyúl ha épp új autót LCD tévét stb.-t szeretne. Hosszú távon tervezhető, és az élethelyzet változásoknak megfelelően igazítható megtakarítási programokról beszélünk.

 Vagy?

   Akadnak különféle kalkulátorok az interneten, amelyek azt a hamis illúziót keltik, mintha valóban kalkulálható lenne a nyugdíj összege előre, és összehasonlítható lenne az állami, a magán, és a vegyes rendszer által kínált összeg. Sajnos ez egyáltalán nem így van. A demográfiai adatok miatt egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív embernek eltartania, a kormány csak az ő befizetéseikből akarja fizetni a nyugdíjat, így az állami rendszerben nem kalkulálható előre a nyugdíj összege.

   Ami egyedül kalkulálható az az öngondoskodás. Miért is? Mert a befizetéseket ugyanis külön, ún. egyéni számlán tartjuk nyilván. Így a nyugdíjra egykor jogosult befizető mindig pontosan tudhatja, hogy mekkora összeget halmozott már fel. (látja a pénzét, tudja mennyi van, és az megvan!!!) Ennek a befizetett és összegyűjtött tőkének a nyugdíjba vonulás pillanatában a mindenkori hozama alapján (örökjáradék) alakul ki a tulajdonos várható nyugdíja.

A következő (3.) részben az öngondoskodást fogom részletezni.